Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

7. fejezet

2011.02.01

Miyume sejtése beigazolódott, miszerint nem fog minden simán menni.

 

Amint a láthatáron feltűnt a Nyugati Kastély, rossz érzés kerítette hatalmába. Ahogy elérték a kapukat, azok kinyíltak, majd amint beértek az udvarra, be is záródtak, ezzel végleg elvágva a menekülés lehetőségét. Miyume érezte, hogy a gyomra gombóccá zsugorodik. A lehető legrosszabbkor került a lehető legrosszabb helyre.

A városon áthaladva mindenki megbámulta a csapatott, de legfőképpen őt. A lány ezt különös ruházatára fogta, de látta mind a férfiak sóvár tekintetét, mind a nők irigykedő pillantásait is.

Lassan egy tágas térre érkeztek és Miyume - bár még sose látott ilyet - tudta, hogy a rabszolgapiacon vannak.

- Rabszolgapiac. - mondta csak úgy magának és elfintorodott.

Tudta, az hogy az istállóba kerüljön veszni látszik. Egy idősebb nő jött a démonok felé.

- Pont olyan, mint Koena-anyó! - gondolta Miyume.

Egy papírt adott át Ryuto-nak, aki bólintott és az asszony kiválogatott a lányok közül nyolcat, majd tekintete hosszasan elidőzött Miyume-n. A lány magában imádkozott: "Csak ne én! Csak ne Én!". De reménye szertefoszlott, mikor az anyó megszólalt.

- Gyere ide gyermekem!

- Én? - kérdezte, mintha ezzel menekülni tudna.

- Igen. Te, te! - mondta az anyó szétoszlatva a kételyeket.

Miyume lassan közelebb jött és az anyó alaposan szemügyre vette a haját, az arcát, a szemeit, a száját és őt magát is. Végül mindent tudó mosollyal az arcán bólintott csak úgy magának, végül megszólalt. Miu kezdte kényelmetlenül érezni magát a vizslató tekintet alatt, mikor pedig meglátta az anyó arcán a mosolyt, már felkészült.

- Tökéletes!

Ó, mennyire másként hangzott ez Ryuto szájából, az nem töltötte meg szívét félelemmel.

Ryuto félrehívta az anyót és hosszasan elbeszélgetett vele. Miu hálásan nézett Ryuto-ra, bár tudta, hogy sorsa eldöntetett - és az anyónak tervei vannak vele, ezt látta a szemében - ennek ellenére újabb reménység költözött a szívébe. Miután az anyó bólintott egyet, Ryuto intett a lánynak, hogy beszélni akar vele.

Kicsit félrevonultak és a démon megszólalt.

- Sajnálom Miyume, de nem tudtam elintézni, hogy az istállóban kapj helyet.

- Tudom... és semmi baj. Köszönöm, hogy megpróbáltad.

- De azt sikerült elérnem, hogy bármikor kijöhess az istállóba, ide szabad bejárást kapsz. Érzem, hogy különleges kapcsolat van a lovad meg közötted, bár azt nem tudnám megmondani, hogy milyen. Egyébként úgysem vennénk hasznát, mert rajtad kívül senkit sem enged a közelébe.

- Domo arigatou, hogy elintézted nekem. - vidult fel egyből a lány, majd látva a démon kérdő tekintetét, még hozzátette - Nem tudnám megmondani, milyen a kapcsolat Ruri meg közöttem, de már nagyon rég együtt vagyunk.

- Rendben, beérem ennyivel. Most pedig velem jöhetsz és elhelyezheted a lovadat az istállóban, de utána a palotába kell menned. Nagana-anyó majd mindenben eligazít.

- Rendben... Nagyon hálás vagyok! - mosolyodott el a lány és egy kicsit elszégyellte magát a füllentése miatt.

 

 

Az istállóba menet Miyume végig Ruri nyakán tartotta a kezét és így kísérte be. Az istálló és a friss széna illata minduntalan csiklandozta az orrát, és tudta hogy a lónak nagyon jó helye lesz itt. Odabent különböző lények és lovak voltak, melyeket mind-mind a katonák hátasainak gondolt. Miyume észrevett az egyik elkerített helyen egy sárkánylovat.

- Ez itt AhUn. Egyedül az ő közelébe nem mehetsz, mert nagyon veszélyes. Ő Sesshoumaru Nagyúr tulajdona. - Mondta Ryuto.

- Értem. - válaszolta Miu és közben mosolygott.

- Miyume! Ígérd meg, hogy nem mész a közelébe! - nézett rá komolyan a démon.

- Ígérem, hogy nem csinálok semmi hülyeséget!

- Rendben - Ryuto tudta, hogy kitér a lány az egyenes ígéret alól - Egyenlőre beérem ennyivel, de vigyázz vele.

Ezután Ryuto elindult a dolgára. Miyume megvárta, még kimegy a démon, majd a sárkányló felé fordult.

- Szóval te vagy AhUn. Nagyon aranyos vagy.

- Te pedig ember vagy. - szólt AhUn szokásos hangján, de a lány így is megértette, hogy mit mond.

- Igen! Ember vagyok!

- Nocsak! Szóval megérted, amit mondok. - lepődött meg a sárkányló.

- Meg bizony! - válaszolta Miyume büszkén - De ez titok! Nem mondhatod meg senkinek! - folytatta játékosan.

- Oké... Nem árulom el senkinek! - válaszolta AhUn barátságosabban.

- Megbízom benned! Közelebb mehetek? - kérdezte a lány.

- Gyere! Ígérem nem bántalak! - válaszolta AhUn mindkét feje egyszerre.

Miyume közelebb ment a kétfejű sárkánylóhoz és hagyta, hogy az megszagolja a kezét, majd először megsimogatta az egyik majd a másik fejét is. Hirtelen egy éles és sipíkoló hang zavarta meg az ismerkedést.

- Mit képzelsz halandó! Hogy mersz közel menni Sesshoumaru Nagyúr tulajdonához! Azonnal gyere el onnan te ningen onna! - sipákolta Yaken, miután feleszmélt, ugyanis még az ajtóban megfagyott, ahogy meglátta, hogy egy ember simogatja a nem éppen barátságos sárkánylovat. Az emberekkel egyáltalán nem barátságos sárkánylovat.

- Nézd csak! Egy varangy akarja megmondani, mit tegyek! - a kezdeti meglepetés után Miyume összeszedte magát, majd flegmán válaszolt - Nekem te ne parancsolgass!

- Micsoda szemtelen halandó! Majd megtanítalak én a tiszteletre!

Azzal a nála lévő kétfejű botot a lányra irányította, de Miyume kitért a tüzes támadás elől. Egy ideig még folytatták ezt, de AhUn megunta a koboldot és egyik szájából egy kék lángcsóvát küldött felé. A kis kobold füstölögve dőlt ki.

- Köszönöm AhUn, de olyan jót játszottam - a sárkányló szúrósan nézett a lányra - Jó-jó, igazad van majdnem felgyújtotta az istállót - nézett körbe a lány és felfedezte a gerendákon a koromnyomokat, majd sóhajtott - De most már mennem kell! Örülök a találkozásnak! - búcsúzott a lány.

- Még látjuk egymást! - szólt bölcsen a sárkányló.

Miyume odament Ruri boxához és megsimogatta a nyakát.

- Viszlát barátom! Légy jó! Amint tudok jövök! - mondta szomorúan.

- Vigyázz magadra Miu! - búcsúzott a ló is.

Miyume még egyszer átölelte a ló nyakát és kisétált az istállóból, majd a palota felé vette az irányt, reménykedve, hogy megtalálja a cselédek szállását.

 

 

 

---------------------------------------

Domo arigatou - nagyon szépen köszönöm

ningen - halandó ember

onna - asszony (durva)

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.